Magunkról
A környezet irányító technológiák előnyös használata
Az akvakultúra rendszerek rendkívül változatosak, magukban foglalva olyan gyakorlati eljárásokat melyek jóformán semmilyen környezeti irányítást nem tesznek lehetővé a halak egy bizonyos helyen való tartásán kívül, illetve olyan korszerű rendszereket, ahol a környezeti tényezők csaknem mindegyike irányítás alatt áll. A definíció szerint azonban az akvakultúra minden esetben magában hordozza a környezet valamilyen szintű manipulációját, mely, ha mással nem is, a takarmányozással vagy új állomány telepítésével mindenképp megvalósul. A vízminőség és a minőség szabályozása viszont leginkább az intenzív rendszerekre jellemző, ahol jóval magasabb telepítési sűrűséggel dolgoznak.
Öntisztító dobszűrő egy lazac keltetőben
A vízminőség javítására irányuló beavatkozások gyakran az állomány életkörülményeinek javítását, vagy a gazdaság elfolyó vizét kieresztő helyre érvényes környezeti szabványok betartását szolgálják. Az ilyen beavatkozások történhetnek többé-kevésbé természetes módon, mint például ülepítő tavak, vagy nád ágyak használatával, illetve lehetnek teljes mértékben technológiai eljárások, mint az öntisztító szűrők, vagy sterilizáló berendezések alkalmazása. Az ehhez hasonló kezelési rendszerek lehetővé teszik a víz újrahasznosítását, mellyel csökkenthető a telep összesített vízigénye, illetve növelhető az egységnyi felhasznált vízforrásra eső termelés mértéke.
A recirk-rendszerek általában nagymértékű víz újrahasznosítást végeznek, és gyakran jelentős mennyiségű vízkezelő berendezést igényelnek. Előnyei a halállomány környezeti optimumának (beleértve a hőmérsékletet is) állandóbbá tételében, a közvetlen környezeti hatások minimalizálásában, valamint az állományt fenyegető vízből származó fertőző ágensek termelési rendszerből való kiszűrésének lehetőségében nyilvánulnak meg. Termelési szempontból nézve az ilyen rendszerek lerövidíthetik a termelési ciklust, csökkenthetik a veszteségeket, és egy állandóbb, a piaci igényekhez jobban illeszkedő termelést tesznek lehetővé.
A legtöbb recirkulációs rendszer szívét a biológiai szűrők jelentik, melyeknek pontos irányítása kritikus fontosságú.
A recirkulációs rendszerek szélesebb körű alkalmazásának legfőbb akadályai az esetek többségében a rendszer megbízhatóságával (az esetleges mechanikai meghibásodások gyorsabb és katasztrofálisabb veszteségekhez vezethetnek, a fertőző ágensek pedig megjelenésüket követően sokkal gyorsabban terjednek), és gazdaságosságával (az álló-eszközök beruházási költségei általában jóval magasabbak, mint egy hasonló kapacitású átfolyó vizes rendszer esetében, emellett a működtetés is költségesebb) kapcsolatban felmerülő aggályok. A helyzet mindkét esetben fokozatosan javul, mert a recirkulációs rendszerek kialakítása és irányítása egyre ésszerűbbé válik, illetve miután az új anyagok és termelési technológiák (csakúgy, mint a mennyiségi megfontolások) költségcsökkentő hatásúak. A recirkulációs rendszerek használata jelenleg főleg halkeltetőkben és ivadéknevelőkben elterjedt, illetve néhány halfaj esetében, mint például az angolna vagy az afrikai harcsa.
Elfolyó víz kezelésére szolgáló nád ágy egy lengyel pisztráng farmon
Az Akvakultúra Innovációs Hálózat egyéb kezdeményezéseket is támogat, valamint elő kívánja segíteni a környezeti irányítást lehetővé tévő technológiák alkalmazását, egy 2005 szeptemberében, Magyarországon rendezett nemzetközi kurzuson keresztül, illetve a norvégiai (2005 augusztus) és a németországi (2005 november) tanulmányutak ideje alatt. További források kerülnek a weblapra, és vállalatokat illetve szervezeteket kértünk fel termékekkel, technológiákkal, kutatási igényekkel és forrásokkal, valamint kereskedelmi kezdeményezésekkel kapcsolatos információcserére, mely partnerkapcsolatok, illetve tudásbázis rovatainkon keresztül valósulhat meg.
